Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kínai emberjogok

2008.04.06

A beteg lázadót se tűrik az ideges kommunisták

Pethő András2008. 04. 05., 12:07Utolsó módosítás: 2008. 04. 05., 19:55

 
eszközök:

Fákat ültetett a sivatagban, fogta az AIDS-esek kezét, antilopok életét mentette, és közben szót emelt az emberi jogokért. Az utóbbi volt a fő bűne a Hu Csiának, akit több év börtönre ítéltek Kínában "felforgató tevékenységért". A betegeskedő buddhista férfi esete jogvédők szerint azt mutatja, hogy a kínai vezetés az olimpia előtt félre akar állítani minden ellenzéki gondolkodót.

Forrás: EPA

Veszélyes elem

Szabad is meg nem is

"A kínaiak sose kérték, hogy befogjuk a versenyzők száját - jelentette ki Hein Verbruggen, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) koordinációs testületének vezetője. Így a olimpikonok bármilyen témában szabadon kifejthetik gondolataikat a pekingi nyári játékok idején, csak arra kell ügyelniük, hogy tiszteletben tartsák az Olimpiai Charta előírásait. A játékok lebonyolítására vonatkozó szabálygyűjtemény azonban többek között tiltja a politikai, vallási, illetve faji jellegű propagandát. "Az olimpiai létesítmények a versenyeket szolgálják, nem lehetnek másnak a fórumai. Ezeken kívül viszont a sportolók azt mondanak, amit akarnak" - tette hozzá Verbruggen.

Ajánlat

Ajánlat

A kínai állami hírügynökség, a Xinhua angol nyelvű honlapján nem találni egy sort sem Hu Csiáról, pedig a napokban a nyugati lapok a címoldalon foglalkoztak vele, csütörtökön órákig a vele kapcsolatos hír volt a vezető anyag a BBC weboldalán, a Wall Street Journal pedig vezércikket közölt róla. A 34 éves férfi az ázsiai ország egyik legismertebb emberi jogi aktivistája, akit csütörtökön három és fél év börtönbüntetésre ítéltek, mert a vád szerint felforgató tevékenységet folytatott. A bűne az volt, hogy nyíltan beszélt a jogsértésekről, és kiállt a demokratikus jogok, a vallásszabadság, valamint Tibet önrendelkezése mellett.

A kínai vezetés különösen veszélyes embernek tarthatja, ha még egy ilyen érzékeny időszakban, az olimpia évében sem riadt vissza a bebörtönzésétől. Tisztában lehettek ugyanis azzal, hogy az ítélet felháborodást vált majd ki Nyugaton, és nem vet jó fényt a nyári játékokra gőzerővel készülő országra. Nem is maradtak el a tiltakozások, Hu Csia mellett befolyásos politikusok - köztük Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter - álltak ki. A Xinhuán persze ezekről a tiltakozó nyilatkozatokról sem találni egy sort sem.

Társadalmi ügyek

A vékony, szemüveges, évek óta hepatitis B fertőzéstől szenvedő Hu Csia a nyugati sajtóban róla fellelhető cikkek alapján mindennek tűnik, csak veszélyesnek nem. Tevékenységének jó részét nem is a politizálás töltötte ki, hanem fontos társadalmi ügyekre hívta fel a figyelmet. Olyanokra, amelyekről a kínai vezetés megpróbált nem tudomást venni. Aktivistaként először a környezetvédelemmel kezdett foglalkozni - derül ki a The Independent egyik írásából. Csatlakozott a Természet Barátai nevű szervezethez, a sivatagban ültetett fákat, 1998 és 2000 között pedig a veszélyeztetett fajnak számító tibeti antilopok védelmén dolgozott.

Ismertségét az AIDS-betegekért végzett munkával szerezte. A betegség sokáig tabutémának számított Kínában, és ugyan a mostani vezetés már felismerte, hogy lépnie kell, a késlekedés hozzájárult a fertőzés terjedéséhez. A kilencvenes években például Henan tartományban milliók adtak vért olyan klinikáknak, amelyek nem szűrték ki a fertőzött adagokat.

Hu Csia buddhista vallású, és a The Independent munkatársának azt mondta, tevékenységében is hite motiválja: "Nem hiszek az élet elvételében. Ezért segítettem az antilopoknak és ezért lettem AIDS-aktivista is. Láttam egy családot, ahol az apa, az anya és gyermekük két hónapon belül meghalt." A kínai hatóságoknak szúrta a szemét, hogy Hu Csia állandó kapcsolatban volt nyugati újságírókkal, egy Boxun nevű külföldi honlapon pedig blogot is vezetett, és abban kendőzetlenül írt a jogsértésekről, a hatalmi visszaélésekről, a kínai fejlődés árnyoldalairól.

Csuklyát húztak a fejére

Az aktivistát a rendőrség évek óta zaklatta. Hu Csia a Radio Free Asia nevű rádiónak 2006 márciusában beszámolt arról, hogy több mint negyven napig tartották fogva, amiért részt vett egy éhségsztrájkban, hogy tiltakozzon a rendőrségi brutalitás ellen. Abban az időben már házi őrizet alatt volt, de a hatóságok megengedték neki, hogy elmenjen egy megbeszélésre, amelyen AIDS-szervezetek vesznek részt. Úgy volt, hogy egy rendőrautóval viszik el a találkozóra, de nem ért oda, a kocsiban ugyanis csuklyát húztak a fejére, és - derül ki beszámolójából - lényegében elrabolták.

Forrás: EPA
Egyik bűne, hogy szóba áll külföldi újságírókkal

"Biztosak akartak lenni abban, hogy nem tudom, hova visznek. Egy idő után hányni kezdtem, mert rosszul lettem az autózástól. Nem szokott ilyen előfordulni velem, de a kocsi úgy haladt, hogy egy percig gyorsított, majd egyszer csak hirtelen lefékezett, a fejemet pedig közben a padlóra nyomták" - mondta az aktivista az RFA riporterének. Beszámolója szerint fogva tartása alatt nem engedték neki, hogy hozzájusson gyógyszeréhez, amikor pedig felesége és anyja érdeklődött utána a rendőrségen, letagadták, hogy őrizetben van. Végül 41 nap után autóba ültették, újra csuklyát húztak a fejére, elvitték Peking külvárosába, ahol kirakták. "Figyelmeztettek, hogy más szerencsétlenségek is történhetnek velem, ha folytatom az emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységemet" - idézte fel Hu Csia.

Az aktivista a The Independent munkatársának már tavaly azt mondta, számol azzal, hogy a házi őrizetből előbb-utóbb börtön is lehet. Tavaly december végén rendőrök vitték el lakásából felesége és hathetes kislánya mellől. A beszámolók szerint húsz-harminc rendőr rontott be hozzájuk, elvágták a telefonvonalakat, megszüntették az internetkapcsolatot és letartóztatták Hu Csiát. Az asszony azóta is házi őrizetben van, de sikerült kapcsolatba lépnie a The Independenttel, és azt mondta, a rendőrök csak néhány alkalommal engedték meg neki, hogy a csecsemőt elvigye orvosi vizsgálatokra, arra pedig egyáltalán nincs lehetősége, hogy időnként kimenjenek sétálni.

Öt évet is kaphatott volna

A hatóságok január végén közölték, hogy vádat emelnek Hu Csia ellen. A család addig nem tudott róla szinte semmit, és ügyvéd sem mehetett be hozzá. Az államellenes felforgató tevékenység - amivel hivatalosan megvádolták - súlyos bűncselekménynek számít Kínában, akár öt év börtönbüntetés is járhat érte. Hu Csia ügyvédje arra számított, hogy védence a maximális büntetést kapja, akárcsak egy másik aktivista, Jang Csunlin, akit a múlt hónapban ítéltek öt év szabadságvesztésre, amiért az emberi jogok betartásáért kampányolt.

Forrás: MTI
A feleség és a csecsemő távozóban a bíróságról

A kínai politikai foglyok kiszabadításáért küzdő, San Franciscó-i székhelyű Dui Hua Alapítvány igazgatója, John Kamm a The Independentnek azt mondta, a tárgyalás elsietettnek tűnt. "Tapasztalataink szerint soha nem telt még el ilyen rövid idő az őrizetbe vétel és az ítélethirdetés között, ami felveti a kérdést, hogy vajon az eljárás mennyire volt alapos" - mondta Kamm, hozzátéve, hogy kínai tisztviselők azt mondták neki, a tibeti lázadás után gyengeségnek tűnt volna minden engedékenység.

"Az olimpia miatt történik"

Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint az ítélet - még ha nem is a maximális büntetést szabták ki - annak jele, hogy Peking az olimpia előtt még a szokásosnál is keményebben lép fel az ellenzékiekkel szemben. "Egyre világosabb, hogy az elnyomás újabb hulláma nem az olimpia ellenére, hanem épp hogy az olimpia miatt történik" - fogalmazott az Amnesty International, amely szerint a kommunista vezetés célja az, hogy az augusztusi játékokra harmonikus képet sugározzon magáról, amelybe nem rondítanak bele emberi jogi aktivisták és ellenzéki gondolkodók.

"Ha Peking javítani akarja emberi jogi imázsát az olimpiai játékok előtt, akkor vicces módot választott ennek demonstrálására" - kommentálta szarkasztikusan a Hu Csia ügyében hozott ítéletet a Wall Street Journal. A bírósági döntés újabb muníciót szolgáltat azok számára, akik a sporteseményt fel akarják használni arra, hogy rámutassanak a kínai elnyomásra, jogsértésekre. Emberi jogi szervezetek az olimpia bojkottjára szólítják a politikusokat, és többen - köztük Nicolas Sarkozy francia elnök - már jelezték is, hogy megfontolják távolmaradásukat a játékokról. Kérdés persze, hogy mennyi jut el ezekből a hírekből az átlag kínaihoz. A Xinhua hírügynökség honlapján ugyanis csak olyan híreket találni, amelyek szerint egyre több ország utasítja vissza a bojkott gondolatát.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.