Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tanulási zavar nem ok a megkülönböztetésre

2008.01.16

A tanulási zavar nem ok a megkülönböztetésre
Dátum: 2007-04-11 09:51 Szerző: szabadujsag

Közoktatás
2007-14, április 4.
Szerző: Kuczmann Erika, matematikatanár
Értékes, tartalmas program zajlott az 50 éves zselízi Comenius Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban
2007. március 12-én. A Bogolepova Klára tanárnő szervezésében megvalósult konferencia témája: Speciális szükségletek az oktatásban, avagy milyen módszerekkel segíthetjük a fogyatékkal élő és valamilyen okból sérült gyerekek tanulását. Ezeknek a jelenségeknek a kezelése sajnos nálunk még gyerekcipőben jár.



Idén iskolánk az Osztrák Nemzeti Kancellária által szervezett Comenius-1 projektbe kapcsolódott be. A projektben ír és osztrák pedagógusokkal dolgozunk együtt, célunk, hogy összehasonlítsuk az európai kisiskolákban folyó nevelési–oktatási munkát, minél több tapasztalatot cseréljünk, hogy azokat majd egy kis kiadványban mások számára is hozzáférhetővé tegyük. Bogolepova tanárnő beszámolt írországi útjáról, fényképek segítségével mutatta be, milyen komolyan veszik Írországban és Ausztriában, ha egy kisgyermek más, mint a többi. Csodálkozva és nem kis irigységgel hallgattuk, hogy ott nemcsak a fizetések nagyobbak, hanem a pedagógusok erkölcsi, társadalmi elismertsége, sőt az oktatásra fordított támogatás is. A gyerekek számára szükséges taneszközöket az iskolaügytől, önkormányzattól minden szó nélkül megkapják az iskolák. Mindennapos gyakorlat, hogy az integrált, sérült gyerekek mellett egy segédpedagógus, afféle asszisztens van, egy osztályban esetleg több is! Nagyon érdekes, hogy pl. Ausztriában az iskola 3 szintű, egyik szintről a másikra átjárhatnak a gyerekek. Tehát ha valaki egy átlagos osztályban nem képes tanulni, akkor lehetővé teszik számára, hogy felzárkózzon egy speciális csoportban, vagy esetleg csak azokból a tantárgyakból integrálják, amelyekből szükséges, évfolyamonként más-más osztályba járhat, és vissza is kerülhet az átlagos osztályba. Ami nálunk sajnos, egyelőre nem működik: ha valaki speciális iskolába került, nemigen van számára visszaút. Pedig a társadalomban nem egyének élnek külön-külön, és senkit sem szabad megbélyegeznünk, megaláznunk szellemi képességei miatt. Minden ember ugyanolyan értékes.
Jó volt látni, hogy Írországban a diákok nagyon vigyáznak a rendre, a szülők is minden iskolai rendezvényen megjelennek, és szépítik az iskolát.
Az érdekes beszámolót e sorok írójának prezentációja követte. Iskolánkban is vannak olyan diákok, akiknek valamilyen tanulási nehézséggel – mint például diszgrúfia, diszortográfia, diszkalkulia, diszlexia – kellett szembesülniük. Az ilyen diákok a megszokott tanulási módszerekkel nehezen sajátítják el a tananyagot, bár átlagos intelligenciával rendelkeznek. Sikertelenségük miatt depressziósakká, frusztráltakká is válhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy mi, pedagógusok alaposan megismerkedjünk ezekkel a tanulási nehézségekkel és a felzárkóztatásukat segítő legújabb tanítási módszerekkel.
A diszgráfia főleg az írás során tapasztalható tanulási nehézség. A diszgráfiás gyerek nehezen sajátítja el a különböző betűket, számára nehézséget okoz füzetébe másolni egy rajzot, egy geometriai feladat vázlatát a tábláról. Problémát okoz számára bekötni a cipőfűzőt, begombolni a gombot. Írásuk minden igyekezetük ellenére olvashatatlan, és írástempójuk sokszor rendkívül lassú.
Diszortográfiáról van szó, ha azt látjuk, hogy egy diák rengeteg hibát vét tollbamondáskor, szövegmásoláskor. Számukra is a szóbeli felelés a legjobb számonkérési forma, nem a hagyományos tollbamondások íratása. Tudásuk ellenőrzésére inkább kiegészítős tesztfeladatokat, különféle feladatlapokat, ill. számítógépet használjunk. A diszlexiás diák nehezen olvas, a szavak végét kihagyja, összefolyik előtte az írás. Lehet, hogy jól megoldaná a feladatot, ha el tudná olvasni. Egy ilyen diák tanulását tehát úgy segíthetjük, ha dolgozatnál is felolvassuk számára a feladat szövegét. A diszkalkuliás gyerek számára a számtani alapműveletek okoznak gondot. Ezeket a tanulási sérüléseket sokszor csak a felső tagozatos tanárok veszik észre, hiszen pl.100-as számkörben számolva ez nem okoz nehézséget.
A tanulási zavarral élő diáknak nagy szüksége van megértésre, dicséretre, buzdításra, figyelemre, támogatásra, olyan tanárokra, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a tanulási zavarokról, ennek megfelelően lassabb tempóban tanítanak és segítik őt. Az új és hasznos módszerek közé tartoznak a különféle problémamegoldó módszerek, melyek során a tanár felvet egy problémát, és az új anyagot aktivizáló kérdések segítségével dolgozzák fel a diákok. A heurisztikus módszer során a tanár a diákokkal együtt fedezi fel az új ismereteket. Ide tartozik még az irányított felfedezés módszere is. A brainstormingot cégek is alkalmazzák, ilyenkor csoportban dolgoznak, és bármilyen „őrült” ötletet fel szabad vetni, és a sok „buta” ötlet közül kiválasztják a megfelelő ötleteket. E módszer változatai a hobo, valamint a Gordon-módszer. Időnként hasznos a projektközpontú tanítás, ez nagyon aktivizálja még a leggyengébb diákot is. Ezekről, a diákok számára sok sikerélményt nyújtó és a tanár részéről alapos felkészülést igénylő új módszerekről találhatók információk a világhálón is.
Az általam tartott bemutató órán a kvartás (negyedikes) diákok a kör kerületének és átmérőjének arányát vizsgálták az euklideszi és a gömbi geometriában, irányított felfedezéses módszerrel. Horváth Kinga a kvintások (ötödikesek) óráján készült fényképek bemutatása előtt a résztvevők legnagyobb meglepetésére bevonta őket a játékba. Kissé pironkodva hallottuk, hogy a diákok esze néha jobban vág, mint a tanároké.

Nagyon sok hasznos információt kaphat az is, aki az Európai Szociális Fond által tartott ingyenes e-learning tanfolyamok valamelyikére jelentkezik. A kvalifikációs vizsgára készülőknek is érdemes megtekinteni honlapjukat: www.ematik.sk.

Az igazgatónő meghívta a környék pedagógusait a következő konferenciára, amely május elején esedékes ír és osztrák pedagógusok részvételével.